Twiligh...New Moon...Ecipse...Breaking Dawn!
Aki ezeket szereti annak itt a helye!!! Mert ez a be$t(LLL) [Szerk alatt áll az oldal]
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Vámpír állom
Egyik éjjel a sötétségben,
Az erdőbe vettem észre.
A fák között láttam a hold fényét,
S csábítóan hívott az erdő felé.
Egy régi tisztáson állok én,
S egy hideg kar tárul elém.
A kar fehérebb, mint a hó,
Még is oly elkápráztató.
Megérintem, de jéghideg,
A szívem még is ide-oda imbolyog.
A kar visz magával el,
És hirtelen tizenhat szempár tűnik fel.
Mikor a holdfénye rájuk sütött,
Láttam az arcukat és azt is, hogy kik ők.
Vámpír leszek egy napon,
És boldogan velük vadászom.
Egyik éjjel a sötétségben,
Az erdőbe vettem észre.
A fák között láttam a hold fényét,
S csábítóan hívott az erdő felé.
Egy régi tisztáson állok én,
S egy hideg kar tárul elém.
A kar fehérebb, mint a hó,
Még is oly elkápráztató.
Megérintem, de jéghideg,
A szívem még is ide-oda imbolyog.
A kar visz magával el,
És hirtelen tizenhat szempár tűnik fel.
Mikor a holdfénye rájuk sütött,
Láttam az arcukat és azt is, hogy kik ők.
Vámpír leszek egy napon,
És boldogan velük vadászom.
Három Úr
Titokzatos város a domb tetőn,
Hol mit sem sejt a nép.
Él ott három tejhatalmú Úr,
Kiknek az élet semmit sem ér.
Egyet szentként tisztelnek.
Vörös táncot jár ki él.
A palota mélyén vérlakoma zajlik,
S semmivé lesz a lét.
Vezetőjük egy bájos ember,
Kin ott leledzik az álarc.
Elméje bódult és romlott
Nem tudhatod mi a vágya.
Hirtelen harag lángol köztük.
Farkasok ősellensége.
Akár egy gyermek dühödt, s makacs,
Szíve oly sötét mint az éjszaka.
"Ki itt most belépsz hagyj fel minden reménnyel!"
Suttogják a néma falak.
"Téged véd a fény, s az ösztön.
Fuss hát,rohanj,szaladj!"
Egy vagy velük? Tévedés!
Olyan mint ők nincs más
Csatlakozz, vagy halj meg.
Nincs más választás!
Kicsi város a domb tetőn.
Hol senki sem önmaga.
Vár rád a három tejhatalmú Úr,
Téged is hívogat Volterra
Titokzatos város a domb tetőn,
Hol mit sem sejt a nép.
Él ott három tejhatalmú Úr,
Kiknek az élet semmit sem ér.
Egyet szentként tisztelnek.
Vörös táncot jár ki él.
A palota mélyén vérlakoma zajlik,
S semmivé lesz a lét.
Vezetőjük egy bájos ember,
Kin ott leledzik az álarc.
Elméje bódult és romlott
Nem tudhatod mi a vágya.
Hirtelen harag lángol köztük.
Farkasok ősellensége.
Akár egy gyermek dühödt, s makacs,
Szíve oly sötét mint az éjszaka.
"Ki itt most belépsz hagyj fel minden reménnyel!"
Suttogják a néma falak.
"Téged véd a fény, s az ösztön.
Fuss hát,rohanj,szaladj!"
Egy vagy velük? Tévedés!
Olyan mint ők nincs más
Csatlakozz, vagy halj meg.
Nincs más választás!
Kicsi város a domb tetőn.
Hol senki sem önmaga.
Vár rád a három tejhatalmú Úr,
Téged is hívogat Volterra
Választás
Mit nekem, te emberek szürke, véges világa,
Mit nekem, te örökké a sarkamban lihegő vég,
Tán nem szabadulhatok
S nem vár rám más, csak az emberek halála?
Nem. Mióta először megpillantottam őt, tudom,
Ha szeretve szeret, megválthatom sorsom,
S vele lehetek még sok évezreden át.
Kezébe fogva arcom, szemében látom új életem,
Ahogy egymás mellett, kéz a kézben,
Szemnek fölfoghatatlan szépségben
Kiállunk minden vihart.
Ám ott van ő is.
Vörös bundáján megcsillan a déli nap.
Akármilyen mélyre zuhantam,
Ő az, ki elkap.
Meleg barna ember-farkas szemében magam látom,
Ki vagyok ma, s voltam egykoron.
Összetört a hideg, de melege újra egybegyúrt.
Ő volt, ki megmutatta, hogy létezik kiút.
Ó, jaj, mit tegyek?
Ki mondja meg, kivel élhetek?
Legyek örökké fiatal, halálos, hideg?
Vagy sorsom kössem össze vele, kinek bőre meleg?
Kit válasszak?
A farkast, ki mellett emberi létem
Nem tűnik tova?
A vámpírt, kinek szívem-lelkem
Adtam már oda?
Döntenem kell, tudom.
Ez a döntés mégis oly nehéz.
Akárkivel is maradok,
A végén könnyesen lehull az egyik kéz...
Mit nekem, te emberek szürke, véges világa,
Mit nekem, te örökké a sarkamban lihegő vég,
Tán nem szabadulhatok
S nem vár rám más, csak az emberek halála?
Nem. Mióta először megpillantottam őt, tudom,
Ha szeretve szeret, megválthatom sorsom,
S vele lehetek még sok évezreden át.
Kezébe fogva arcom, szemében látom új életem,
Ahogy egymás mellett, kéz a kézben,
Szemnek fölfoghatatlan szépségben
Kiállunk minden vihart.
Ám ott van ő is.
Vörös bundáján megcsillan a déli nap.
Akármilyen mélyre zuhantam,
Ő az, ki elkap.
Meleg barna ember-farkas szemében magam látom,
Ki vagyok ma, s voltam egykoron.
Összetört a hideg, de melege újra egybegyúrt.
Ő volt, ki megmutatta, hogy létezik kiút.
Ó, jaj, mit tegyek?
Ki mondja meg, kivel élhetek?
Legyek örökké fiatal, halálos, hideg?
Vagy sorsom kössem össze vele, kinek bőre meleg?
Kit válasszak?
A farkast, ki mellett emberi létem
Nem tűnik tova?
A vámpírt, kinek szívem-lelkem
Adtam már oda?
Döntenem kell, tudom.
Ez a döntés mégis oly nehéz.
Akárkivel is maradok,
A végén könnyesen lehull az egyik kéz...
A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Weblap látogatottság számláló:
Mai: 22
Tegnapi: 30
Heti: 67
Havi: 52
Össz.: 100 781
Látogatottság növelés
Mai: 22
Tegnapi: 30
Heti: 67
Havi: 52
Össz.: 100 781
Látogatottság növelés
Twiligh...New Moon...Ecipse...Breaking Dawn! - © 2008 - 2024 - petruska.hupont.hu